Ha lelkünk virág volna, a hozzáállás lenne a gyökere. Csepegtethetsz rá tápoldatként problémát, vagy megoldást, így is, úgy is, te szagolod.

Ha boldognak látunk valakit, azt hisszük, azért van, mert nincs problémája. Tévedés. Van, csak átkereszteli megoldásnak, mielőtt leszivárogna lelke gyökeréig. Hogyan? Mindenki másképp.  Miért? Mert nem engedheti, hogy megtörténjen.

Az ilyen embert onnan ismered fel, hogy rád mosolyog. Amelyiknek meg mérgezett a gyökere, az, ahogyan mondjuk is: GYÖKÉR. Gonosz malacszemei vannak, lefelé görbül a szája, pofákat vág, mustrálgat, szívogatja a fogát, és ekapja a szemét, ha összenéztek. Vannak e nőnemű gyökerek? Persze, de velük kevesebb a gond, leköti őket egymás útálása, téged elrendeznek egy megvető pillantással.

Ami azt illeti, Magyarország lakossága erősen el van gazosodva, lehet rajtuk gyakorolgatni. Legkényelmesebb, ha egymásnak ugrasztod őket, kettő kipipálva, és még vagy tizet lefoglal. Legtöbbször egyszerű, gondnak látszó dolgok, meglepő hatékonysággal képesek őrületbe kergetni bennünket. Nos, a jó hír az, hogy a  megoldások is egyszerűek.

Ki ne találd már, hogy Zoo Yorkban könnyű! Spanyol a fodrászom, mexikóiak főzik az olasz kaját, kínai a mosodás, a busz teli van fekákkal, román a hentesem, zsidó a főnököm, moldávokkal dolgozom, filippínó a tanárom, irániak és kóreaiak az osztálytársaim!

Ezek kemény dió! Mosolyog ez mind! Nagyon ügyelned kell, el ne hervadjon a lélekvirágod! A fodrásznak odaköszönök spanyolul, onnan egy angol szót nem hallok többé. Elkezdi kockára vágni a séróm, végül kialakít egy csodás taréjt a búbomon, ha nem állítom le. Aszongya, esta es muy bien, nézzem csak meg a képeket a falon… És tényleg, ott a frizuraválaszték! Néhány kisfiú, férfiember, nagypapa a fotókon, az összesnek taraja van, ez meg azt kérdi, hogy akkor melyik legyen? A mosodás chineese? Leviszem a motyóm, este átveszem, folt maradt a pólómon. Másnap vissza, elmagyaráznám, hogy gond van az általa használt intelligens molekulákkal, mer a halapeno szósz fölényesen győzött, de ő csak mosolyog, spriccel kettőt a rongyomra, folt helló. Most öljem meg?

Neeem, rájöttem, megoldás: vastagabb borravaló, folt volt, folt nincs. Hát igen, a kínai bölcsesség. Hatásosabb, mintha a zoknijaim közé szerencseverset dugdosna. A buszozós fekák? Nekik köszönhetem, hogy nem kell zenét hallgatnom a buszon. Ők hallgatnak valamit, és segítőkészen verik a ritmust a lábukkal a lábadon. A keményebbje időnként éneklés gyanánt felvonyít, és megrázza a seggét. Három dolgot tudsz meg ebből: mit zabált reggelire, sosem leszel buzi, és oda a cipőd. Nincs mese pofán kell tüsszenteni, akkor kereket old.

Másik jó módszert Banditól láttam, az a hátizsákkal forgolódás.

Egyszer a metrón-tudtán kívül- Orrba hátizsákozott egy japán menyecskét, akinek a fél arca ott maradt a zsákon, púderből, és rúzsból, és aki ezért millió megvető pillantással jutalmazta.

Aztan a román hentes! Na igen, az a hely az, ahol  jó sokan vannak, sorszámot kell tépni, mint otthon a körzeti orvosnál. Én voltam a 89, nyanyát a 92-vel, ez nem zavarta… Reggeliért megyek, de nem modhatom el mit szeretnék, mert folyton a pofámba tömnek valami finomfalatot, tepertőt, kolbászt. Legalább jóllakok, viszont otthagyom a fizetésem. Apropó fizetés, a zsidó főnököm olyan kapzsi, hogy fordítva nyomja a mellúszást!

A mexikói az olasz étteremben? Ugye nem kell ragoznom? Moldáv kollegákkal semmi gond, az egyik autóversenyként látja a forgalmat, a másik nem ismeri a kreszt, de sofőr. A filippínó tanár? Angolt tanít. Megmenti a világot, felvilágosít a jogaidról, egy igazi hős! Legutóbbi hazaútja során a tranzitváróban, kb 300 kínai utast világosított fel, ha késés van, a légitársaság állja a kaját… felzabálták a cserepes virágot is, mire pár óra múlva a managerek elmutogatták, hogy az azért nem egészen úgy van…

A  nyájas nép az öregre hivatkozott, aki már vagy 1000 mérföldre járt. Persze a tanítást nem lehet abbahagyni egy ilyen hosszú úton, így a kisöreg elmagyarázta útitársainak még bónuszként, hogy ő bizony nem alszik éjjel a gépen, hanem finomfalatokat gyűjt a hosszú útra a konyháról, és hogy ha beikszeled, hogy vegetáriánus vagy, akkor kétszer kapsz enni, mert őket hamarabb szolgálják ki, és hát utána ki emlékszik már arra, ki volt az, és ki nem? Nos így esett hát, hogy azon a gépen kb 75 polgártárs vált alvajáró vegetáriánussá.

Persze szegény öreget otthon azért utolérte a sorsa. Történt ugyanis, hogy ajándékot  vitt, de a ruha nem kellett a Fülöp-szigeteken, sértődés lett a made in china-cetliből, hogy mit akar ezzel, itt varrják a szomszédban. Nos öreg barátom vitt hát ajakfényt, rajta a bizonyíték: made in USA. Ki is osztotta a családi ebédnél mind a harminc rokonnak, akik hamar magukra kenték. Sajnos azonban néhányan allergiásak lettek a soha nem látott termékre, minek folytán óriási szájakat kezdtek az asztal körül növeszteni. Sajnos innen az öreget nem vitte tovább repülő, kénytelen volt a lábait használni… Persze lehet nem is kergette senki: fél család a buci szájától fulladt meg, másik fele meg a röhögéstől.                              Az iráni osztálytárs nem sok vizet zavar, olvasni nem tud. Egyszer borult csak ki, mikor az volt a kérdés, mit vennél, ha a pénz nem számítana. Megoszlottak a vélemények, az egyik mexikói új melleket vett volna az asszonynak, mire egy indiai azt javallotta neki, hogy vegyen kompletten egy új nőt. Emberünk épp fontolóra vette volna, mikor az iráni tag felpattant, és elordította magát, hogy: freedom! Először néztük, magára kötött e valamit, utána leesett, szabadságot venne. Mondtuk, a szabadság ingyen van, de elmagyarázta hogy egy halom drága fegyver kell hozzá. Nem firtattuk, ő már csak tudja… Hogyan oldassz meg ennyi problémát? Nos, ha eddig egyszer is nevettél olvasás közben, megoldottad az összeset! Ilyen egyszeű. Nevess, és lélekvirágod egészséges marad, és ami még fontosabb,  gyermekedét is te öntözöd.

       Amit most gondolsz, holnapi életedet formálja. (Buddha)