Trump, avagy Panem et Circenses

img_20161112_082700

Meg vagyunk lepve. Meg vagyunk lepve? Hozzátenném hát a magamét, és megkérek mindenkit, ne legyen meglepve rendben? Tudom a kocsmasztalnál mindenki okos, ez az ember egy erkölcstelen, gátlástalan rasszista, és bohóc. Ez jön a kocsmából, aztán itt vannak az utcán az emberek, és tüntetnek. Jó, rendben. Nem csípik sem a melegek, sem a feketék, sem a nők, se senki. Én sem csípem és ha a kocsmában ülnék ezt mondanám: img_20161112_082732itt ez a pali, ugyan az a fej, és név mint gyermekkorom kedvenc Donald rágóján, és elnök, indítókulcsokkal. De pusztán a játék kedvéért, és mert innen még nem nehéz, ássunk hát mélyebbre egy kicsit, mert 1: nem lehetünk állandóan a kocsmában, 2: túl vagyunk az első ijedtségen, 3: ültünk iskolapadban, még ha ha aludtunk is. Csak azt akarom mondani ezzel, hogy álljunk már meg egy percre, és vegyünk tudomásul néhány tényt rendben? A helyzet az, hogy nem melegek, vagy feministák, önérzetesek, vagy jótékonyok erkölcsi elvei vezérlik sem az országot, sem pedig a gazdaságot. Donald J. Trump nem lelkipásztor lett, és nem gyülekezete van, hanem országa. Itt, ezen a ponton múlik el érzelmeink jelentősége, hogy számok és trendek vegyék át a helyüket. Képzeljük csak el ha pl. a Wall street brókereit az alapján ítélnénk meg, mennyit kurváznak a Gentlemenˋs clubokban munka után, vajon rájuk bíznánk portfóliónk kezelését? De nem ezt mondjuk, hanem azt mondjuk: csinálj nekem pénzt, amúgy meg azt csinálsz amit akarsz. Trump sem érzelmeket, vagy ingyen ölelést igért, hanem pénzt. Olyasmit ami van neki bőven, tehát valószínűleg tudja mit csinál. Fanyalogmi lehet, az aputól kapott egymillió induló miatt, de belekezdeni sem érdemes, mert az már elbukta, aztán megmilliószorozta, és épp az imént vett magának egy kampányt SAJÁT PÉNZEN szóval na! Ha gonoszak akarunk lenni: már ki is lakoltatta az első fekete családot, méghozzá a Fehér Házból. Nincs programja? Lehet. Szerintem van. Szerintem bohócokból nem lesz itt milliárdos, de még csak milliomos sem. Volt, van élete, de ezt most hagyjuk, hiszen mindenki Trump szakértő lett, olvashatunk eleget róla bárhol, magam is ezt teszem. Nem kell szeretni, de nem árt ismerni. Ez az ember jól összezavart mindekit igaz elemző urak? Mit fognak most mondani? Hol is az a megrendült pénzpiac, összeomlott tőzsde? Borítékolható, hogy a 3% ingadozás nem menti most meg a seggüket. Azonban nem csak a piacok hektikus mozgása maradt el. Akiről maguk alig tudtak valamit elemző uraim, Putyin elsőként biztosította támogatásáról. Hát hogy is van ez akkor? Mert én átlagember kenhetem a médiára, de egy elemző bőrében sem lennék, nyúzás előtt. Kicsiben meg-ahol én is vagyok- ha kérdezitek most mi van, azt mondhatom, szerintem kell az a fal Mexikónál, és aki búj bújt ha már itt van és dolgozik rendesen, ne csessze el és akkor nem lesz baj.img_20161112_082805 A szociális háló ugye itt is örök kérdés, és Mr T. is vakarja-óvatossan a frizura miatt-a fejét, mert ugye azt nem lehet hogy adót csökkentünk, és kajajegyet törlünk el, vagy ha lehet is, akkor azt a pénz el kell vonni máshonnan. Ja, csak a melósoknak, akik megválasztották megigérte az szebb időket látott iparvidékek rebootolását. Az megint pénz, és Kína is morcos lesz. Ami viszont szintén igaz, Trump nem politikus, hanem pénzember és ez válasz lehet több kérdésre is. Pl nem csoda hogy az elemzők szerint nincs programja, hisz ők ahhoz az egyhez értenek, hogy a politika sodrát követik, ami lássuk be most édeskevés, és egyébként sem nagy varázslat ha a dolgok a maguk útján mennek, és nincs új a nap alatt. Trump pénzember, és hogy mire készül, azt senki orrára sem fogja kötni, mert Ő olyan területen sikeres ahol ez nagyon nem divat. És válasz lehet az arra is, hogy honnan lesz pénz? Igen, mert volt már olyan hogy nem volt pénz, neki ez nem új, és az sem hogy mégiscsak lett pénz. Aki egy dologhoz ért, és ez a pénzcsinálás, azt sosem az aggasztotta mi lesz ha elfogy a pénz. Az igazi kérdés számomra inkább az, hogy vajon észrevette e, Mr T. hogy talán életében először (köz) alkalmazott lett? Egy országot kell szolgálnia, és nagyot álmodott ugyan, de ez az ország sosem lesz az imádott tulajdona két ritka verda között a garázsban. Ebből azért lehet baj, méghozzá akkora, ami újra mosolyt csal az elemzők arcára. Akkora, ami hektikussá teszi majd a piacokat, és valódi tömegek lesznek az utcán ezügyben. Nekem itt a vékony jég. Nem mondom hogy ez lesz, csak azt, hogy vékony jég.

Ákos fiamnak pedig nagy nagy köszönet, ölelés az illusztrációkért!

A jutalom-nap

Ma megjutalmaztam magam. Elmondanám hogy diétába kezdtem, mint a nagyok, és elszántak. Léböjt 3. nap, aztán 1500 kcal, tudományosan. Nem vicc egy ilyen mázsás figurának aki szombaton a hentesnél kezd, de lássuk be, kellett. Olvastam a berkekben, hogy a fittnessguruk tartanak 10 naponta bármit ehetsz-napot, ilyenkor töltődnek, afféle jutalom-nap. Na ezt vártam, és el is jött egy örökkévalóság után, mikor már azt álmodtam, hogy beesett arcom van. Az első 9 simán telt, 3 nap zombi-üzemmódban, organikus fűrészpor shake, 5l víz naponta. A 4. nap már nem is zavart az 5l víz, meg a fűrészpor. Viszont 12 percenként felkelni hugyozni éjszaka? Idegbeteg. A Többit nem részletezem, néhány gyilkossági kisérleten kívül jól telt, ráadásul megtanultam alvajárni, és már egyszer sem célzok mellé!

Eljött hát a 10. nap! A jutalom-nap! Mindent elterveztem! Reggel 6: elkisértem Dettikét a metróhoz, majd beültem a dinerbe, néhány tükörtojásra, baconnal, krumplival. Út közben felkaptam egy reggeli kávét, croiassant-t, hogy kihúzzam vele a tízóraira szánt karamellás jégkrémig. Haladnom kellet az evéssel, mert déltől svédasztal volt a kedvenc indiai helyemen. Jó ott a kaja, aki szereti a füzerest. 10$ all you can eat… Van egy vékony karót nyelt csávó aki a vendégeket figyelgeti, meg néha beüvölt a konyhára cigányul valamit, erős műmosollyal. Szabadszedéses, úgyhogy háromszor fordultam, 2,5nél a pali felkötötte magát.

Fizettem és séta. Shoppingolni gondoltam aznap, legalább lejárom az ebédet, és több uzsonna fér nem? Ekkor azonban történt valami. Épp beléptem a metróba amikor az összes bélbolyhom fellázadt, se szó, se beszéd! Meglepett na! Hirtelen olyat böfögtem, hogy az apróért táncoló feka élettelenül roskadt a padlóra, valamint néhány kisgyerek szájából kiesett a cumi. Égett a pofám, de teljesen lefoglalt a bennem gerjedő ciklon megfékezése. Pánikba estem, nem volt hová bújnom villámló seggel, így hát leültem. Erőssen kellett kapaszkodnom hogy ne kezdjek lebegni a rohamosan képződő gázoktól, és még volt vagy tíz megálló. Nehéz percek voltak, az utasok is tudták, rettegve néztük egymást. Láttam magam a másnapi cikkben “chem attack on the subway” . Befutott végre. Futva szálltam volna ki, törve a fény felé mit sem törődve az éjjenzéssel a hátam mögött, ám vigyáznom kellett mert nem a barna nadrágomban voltam. Próbáltam apró fürge léptekkel suhanni, mint egy 100 kilós gésa, ám felfelé a lépcsőn valami apró kis galamb kiszökhetett, mert a mögöttem lépcsőző öklendezve ejtette el a bőröndjét. Kijutottam! Éljen a tülekedés és a hangorkán, engedtem had menjen! Kb olyan volt, mint amikor egy gázpalack elbukik a nyomáspróbán. Megszólalt pár autó riasztója, és a közeli bolt kirakatrendezője magába szúrta a gombostűket, de én végre jól voltam. A sarokig. Megviccelt beleim bosszúra szomjaztak, és úgy döntöttek mindennek mennie kell! Jött az előrengés, összerántott a görcs. Találtam is egy 25 centest a földön, más kérdés hogy nem hajolhattam jobban le érte. A centrifuga teker ekkorát az ottfelejtett félpár zoknin. Tudtam 2 percem van, és egy esélyem: minden sarkon van Starbucks wc-vel. Rendes emberek álltak a sorban, látták nincs vér a fejemben, előreengedtek. Jövök egyel a kávé istenének, bár aki utánam aláírta a toalett tisztitási listát, tuti felmondott. Kifelé jövet üdvözülten köszöntem meg a sorban állóknak, már volt erőm mosolyogni. Valamiért nem mosolyogtak vissza, sőt a sor sem akart valahogy haladni. Mindenki előre akarta engedni a mögötte lévőt, a frontvonal meg eloldalgott. Nekem is element a kedvem a shoppingtól, csak egy hármas csomag alsógatyát vettem a hazaútra. Visszafelé már nem volt gond, üres voltam. Nem így képzeltem a juti-napom, úgyhogy lefeküdtem kicsit délután a nagy ijedtségre. Talán érzünk álmunkban szagokat, nem tudom mással magyarázni, hogy egy vándorcirkusz gyomorbeteg elefántját kellett sikálnom. Ébredéskor hihettem volna hogy a délelőtti kaland csupán rémálom volt, de a takaróm a gravitácóval dacolva lebegett felettem, és csak akkor esett vissza mikor ablaknyitással megszüntettem a szobában lévő túlnyomást. A jó szomszéd cetlit csúsztatott be az ajtó alatt, hogy ne gyújtson rá senki amíg a szakemberek lokalizálják és megszüntetik a gázszivárgást.

Nagy igazság hogy az edzés 20, a táplálkozás 80%-ban felel a kinézetünkért. Ez aznap be is bizonyosodott, sőt azt hiszem a táplálkozásom aznap 100%-ban felelt a kinézetemért: elszürkült arc, összeszorított fogak, görnyedtség, vérben forgó szemek, álterhesség. Tényleg az vagy, amit megeszel! Aznap voltam gésa és walking death, valamint újraértelmeztem a jutalom szó jelentését is. Az is nagy igazság hogy egy kapcsolatban nem az első csók, hanem az első fingás töri meg a közelség jegét, szóval nézzük a jó oldalát: aznap kb megtörtem visszamenőleg 20 évre az összes hátrahagyott jegemet ha ez számít.